(Misi mókus)
A kávé minőségét sokféle tényező befolyásolja. Fontos "összetevő" a szakértelem. Termeszthetjük mi a világ legjobb fajta kávéját, ha a szüretelés nem a kellő időben történik, vagy a feldolgozás során nem szakszerűen, nem kellő figyelemmel járnak el, a csészénkbe kerülő "végeredmény" nem lehet a legjobb minőségű.
A kávétermesztőknek figyelniük kell az összes körülményre, a napsütésre, a csapadék mennyiségére, a talaj összetételére, mert mindezekkel a kávéjuk minőségét javíthatják. Vannak azonban, akik más technikákat is bevetnek, főleg azonban a profit, és nem a minőség emelésére. A géntechnológiát.
A gének nemcsak a kávénövény ellenállóképességét befolyásolják, de annak érzékszervi tulajdonságait és a termés mennyiségét is meghatározzák. Az első géntechnikai kutatásokat a Nestlé cég végezte Franciaországban és francia Guayanán, azóta is kutatnak, kísérleteznek szerte a világban. A tudósok - elmondásuk szerint - megpróbálják a lehető legkisebb mértékben módosítani a növények genetikai szerkezetét. A kísérletek több irányban folynak, a cél a kártevők elleni rezisztencia, erősebb aromájú kávé, és ki tudja, még mi. Mindenesetre a Nestlé már levédette - 2006 februárjában - azt a génmódosított kávénövényt, melyben egy enzim blokkolásával elérték, hogy sokkal könnyebben oldódjon a belőle készülő instant kávé.
Más bonyolult kutatások egy olyan kávénövény létrehozására irányulnak, melynek kávészemei teljesen koffeinmentesek. A japán Nara Tudományos Intézet kutatói 2003-ban hozták létre az első koffeinmentes kávét termő növényeket. Teremtői szerint sokkal finomabb koffeinmentes kávét lehet majd belőle készíteni, mint a koffeinmentesítési eljárással, természetes kávébabból készülő. És a lényeg, hogy sokkal olcsóbban.
Hawaii szigetén egy másik kísérlet keretében egyszerű, minden növényben megtalálható hormonok segítségével próbálnak olyan kávénövényt előállítani amely gyorsabban növekszik, és csaknem folyamatosan terem. A bogyókat folyamatosan, éretlenül szüretelik, és rápermetezett kémiai anyagoktól, szállítás közben érik meg a finom kávé.
Sokan elzárkóznak a géntechnológia alkalmazásától, hiszen ezek a genetikai változtatások valószínűleg a minőségre is hatással vannak, (és azt nem pozitív irányban módosítják), valamint a fogyasztó szervezetére gyakorolt hatásuk sem ismert.
A Robustának 22 kromoszómája van, az Arabicának 43. Keresztezni őket olyan lenne, mint kombinálni egy majmot egy oroszlánnal. Mégis felvetődött már ez az ötlet, és elméletileg nem lehetetlen az új fajtát létrehozni. Egy kávészuperhőst, amelyből lágy arabica ízű ital csepeg, mégis ellenálló, mint egy csattanó maszlag.
Léteznek olyan kémiai anyagok, melyek segítségével a Robusta kromoszómáinak száma megduplázható. A duplázás után már lehetne kísérletezni a hibridizációval. Az így létrejövő hibrid azonban valószínűleg önálló szaporodásra képtelen lenne, ez a lehetőség tehát tudományosan érdekes lehet, de gazdaságossági okokból egyelőre használhatatlan.
Láthatjuk, hogy a géntechnológia, a génmanipuláció nem kerüli el a kávéültetvényeket sem, bár sokan úgy tartják: a világon olyan sok jó kávé van, miért kellene ezeket is elrontanunk?
